Patrícia nyugodt, jól fejlődő csecsemő volt. 13 hónapos korában kezdett el járni, bár járása később is bizonytalan volt (mackós járás), lépcsőn csak segítséggel tudott járni, nem tudott guggolni, lábujjhegyen járni. Sétáláskor állandóan nyafogott, fel kellett venni. Idegenektől, idegen környezetben félt. Váratlanul ütött, képekről tárgyakat nem ismert föl, utasításokat sokszori elmondás után hajtotta csak végre. Játékaival nem tudott mit kezdeni: nem tudott építeni, nem babázott, nem homokozott, nem rajzolt (a ceruzát marokra fogta), még a mesék sem érdekelték. 2,5 éves korában is csak pár szót tudott mondani (mama, baba,).

Mióta bekerültünk a BHRG alapítványba Patrícia rengeteget fejlődött: mozgása teljesen más lett, járása biztosabb, már tud guggolni és lábujjhegyen járni, szívesen és nyugodtan sétál, már nem fél az idegenektől, sőt szereti a közösséget, szívesen játszik, váratlan, durva ütései megszűntek, a meséket végighallgatja. Sokkal irányíthatóbb, önállóbb és figyelmesebb.

Beszédében még nem fejlődött, annyit, mint amire számítottunk, viszont két új szót már tud mondani, papa, anya. Ezt tisztán és érthetően kimondja.

Azt gondoljuk, hogy ezt a sokféle fejlődést a BHRG Alapítványban kapott segítségnek, tornának köszönhetjük. Köszönjük szépen!

Patrícia
Patrícia