Anya csak Nő lehet. Ez az ő kiváltsága. Az ő hivatása. A legszebb és legnehezebb. A legnehezebb, hiszen olyan hivatás, amely sosem ad szabadságot, soha nem enged pihenőt, állandó figyelmet, szeretetet, odaadást kér, vár, követel. Ám mégis szép. Mert csak ő ismeri a titkot. Az anyai szív titkát. Hogy miként válik egy új élet önálló emberré.Csitáry-Hock Tamás

 

Anya és/vagy pszichológus  (mipszi.hu)

Magazinok, újságok, tévéműsorok foglalkoznak komolyabb vagy kevésbé tudományos szinten a pszichológiával és annak kutatási eredményeivel. Szinte minden, csecsemőkkel és gyerekekkel foglalkozó orgánumban megjelennek olyan cikkek, amik a szülőket informálják arról, hogy adott életkorban mi történik a csemetéjük lelkében, illetve arról, hogy különböző jelenségeknek milyen pszichológiai háttere, hatása van. Mint általában a pszichológushallgatók, magam is meglehetősen sok információval rendelkezem a fejlődéslélektan területéről, így amikor kislányom még a pocakomban volt, úgy éreztem, nem nagyon kerülhetek olyan helyzetbe, amire ne sejteném a magyarázatot – vagy legalább azt ne tudnám, hogy hol tudnék több információt szerezni az adott jelenségről. Az élet és a kisbabám azonban bebizonyította, hogy a túl sok tudás olykor zavaró is lehet. Tovább…

 

Legfontosabb az anyai érintés (mipszi.hu)

A koraszülöttek esetében a gyermek és az édesanya közti testi kontaktus jótékony hatásai még 10 éves korban is észlelhetők. A fizikai kontaktus alapvető fontosságú a gyerekek testi és pszichológiai fejlődésében. Erre azonban csak viszonylag későn – és áldozatok árán – sikerült rájönniük az orvosoknak, mivel a kórházakban és árvaházakban magukra hagyott gyerekeknél gyakran alakultak ki depressziós tünetek és más fizikai és pszichológiai problémák. De mégis milyen testi kontaktusra van szükségük a gyerekeknek és milyen előnyei vannak a fizikai közelségnek. Tovább…

 

 

 

 

Anya, szeretlek! (mipszi.hu)

“4 éves kisfiam szinte félóránként megszólít, ha játszik is, vagy odakiáltja: anya, szeretlek, este pedig mikor már fáradtnak látom, szinte 10 percenként emlegeti ezt. Miért lehet ez? Jelenthet valamit?”
Kedves Erika! Úgy tűnik, hogy kisfia valamiért nagyon bizonyítani akarja, hogy szereti Önt, mintha kicsit tartana attól, hogy Ön esetleg nem szereti. Természetesen nem arra gondolok, hogy ilyen elhangzana, hanem inkább arra, hogy kisfia tart attól, hogy Ön haragszik rá, vagy feszült tőle. A gyerekeknél az érzelmek sokkal átfogóbban jelennek meg, és ha rossz érzést látnak, azt hiszik, hogy az teljes valójukra vonatkozik, és mindig igaz. Tovább…

 

 

Kocsis Kinga: Ahol nem jár lemondással az én idő (womanforever.blog.hu)

Van egy hely, ahol az anyák vannak a fókuszban. Ahol segítik, támogatják, kiszolgálják őket. Hogy pihenni, töltődni tudjanak úgy, hogy közben a csemetéjüket is biztonságban tudhatják. Olyan támogató női közösség, ahol kávéval, teával kínálják a kialvatlan, csak egy kis nyugira vágyó mamikat, ahol megmelegítik nekik az ételt, miközben a babájuk a legnagyobb boldogságban játszik a szomszéd szobában, vagy etetik épp a világ legcukibb bébiszitterei. Tovább…

 

 

 

Boldizsár Ildikó:  Mesék anyákról (Magvető 2017)

“Az anyához fűződő kapcsolat mindenki életében a legfontosabb, és a fogantatás pillanatától meghatározó. Anyának lenni, anyává válni nem könnyű, sosem is volt az, és ezt a nehézséget a mesék sem hallgatják el. Több ezer mese szól arról az ambivalenciáról, amellyel az anyák kötődnek gyermekeikhez, és több ezer mese mutatja meg ennek másik oldalát is: a gyerekek ambivalens viszonyát édesanyjukhoz. A “mostoha” alakja kiválóan érzékelteti ezt az ellentmondásos viszonyt, valamint az anya legalább két arcát: a szerető, kedves, odaadó anyáét, és a haragos, szenvedélyes, sötét indulatokkal terhelt másikét. Az utóbbiból mintha több került volna a mesékbe, s ennek oka elsősorban az, hogy a mesék mindig problémákkal foglalkoznak. A valóságban általában nem a jó anya jelent problémát, hanem a jó anya hiánya. A mesék – legyen szó szerelemről, életről vagy halálról – nem azt vetítik elénk, ami rendben működik, hanem azt, amit rendbe kell – mert rendbe lehet – hozni.” (A szerző)

 

 

Hadas Krisztina: Anyasors (Bookline Könyvek, 2019)

Az ​Anyasors vallomás az anyaság nehézségeiről, kudarcairól és legszebb pillanatairól. Hadas Krisztina arra kíváncsi, milyen ma anyának lenni Magyarországon.  Tizenegy különböző élethelyzet, tizenegy női sors. Van, aki elvált. Van, akit elhagytak. Van igazi nagy túlélő és újrakezdő is. Sokféle család és párkapcsolat, és ezerféle személyes tragédia. Ami közös a történetekben, az a küzdelem. A törekvés, hogy a maga kihívásaira mindenki a legjobb megoldást találja meg. Mindez egy végtelenül empatikus, a szereplők minden rezdülésére figyelő újságíró szemén keresztül tárul elénk. Hadas Krisztina elképesztő odafigyeléssel fordul interjúalanyai felé: úgy igyekszik megérteni személyes történetüket, korlátaikat és gyarlóságaikat, s úgy éli át örömeiket, mint talán senki. Így válhat ez a kötet magával ragadó beszámolóvá az egyik legkülönlegesebb létállapotról, amit anyaságnak hívunk. (Részlet a könyvből)


Hadas Krisztina: Egy tökéletlen anya naplója
(Alexandra Kiadó, 2020)

Tökéletes anyák nyilván vannak, nem is kevesen. Olyan nők, akik mosolyogva terelgetik gyerekeiket, mindenhová időben odaérnek fáradhatatlan optimizmussal takarítanak, mesélnek, játszanak, tortát sütnek, cuki jelmezeket varrnak, és gyertyafényes vacsorával várják az urukat. Ám mit csináljon az a nő, aki csapzottan rohangál, mert nem tudja utolérni magát, zárás előtt marja el a szupermarketben az utolsó pókemberjelmezt, és mindezek tetejébe a férjét is gyakran nyaggatja? Nos, akkor teszi a legjobbat, ha nem esik kétségbe, és megtanul nevetni magán.Hadas Krisztina, kétgyerekes anya, feleség és televíziós újságíró pontosan ezt teszi. Vállalja tökéletlenségét. Könyvében kacagtató öniróniával fogalmazza meg négytagú családjának mindennapjait. Nyomon követhetjük kisfia fejlődését, tini lánya kamaszvilágát, egy házasság epizódjait és kiderül az is, miért is futottak neki olyan fájdalmasan messziről a családi boldogságnak.

 

 

 

Anyák Napját  Vöröskereszt kezdeményezésére ünnepeljük Magyarországon 

Ezt a szép hagyományt a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg 1925-ben. Az amerikai eredetű hagyományt Magyarországon a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt kezdeményezésére ünnepeljük. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az Anyák napját. A vöröskeresztes fiatalok tiszteletük kifejezéseként egy Európa-szerte egyedülálló emlékmű megalkotását tették lehetővé. Gyűjtést szerveztek melyből Kaszap Károly szobrászművész elkészítette az Anyák szobrát. A szobor Budapesten, Pestszenterzsébeten található, ihletője egy 12 gyermekes édesanya volt. A szobrot 1933. május 28-án vasárnap leplezték le és koszorúzták meg ünnepélyes keretek között. A Magyar Vöröskereszt ezt a szép hagyományt, azóta is minden évben feleleveníti és megkoszorúzza a szobrot a család még élő leszármazottaival. Ahogy a Budapesten álló Anyaszobor talapzata is hirdeti: „Állj meg és gondolj édesanyádra!”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Részvételi díj: 10 000 Ft
TOVÁBB