Gyermek a család közepén

ONLINE KONFERENCIA
Tények, melyek a fejlesztés hatékonyságát befolyásolják
2021. május 13-16.

A program leírása

 

Dr. Schneider Júlia csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos

A gyerek tüneteinek észlelése a család egészének tükrében
Az elmúlt 25 évben megkésett beszédfejlődésű, beszédészlelés-beszédmegértési zavaros, tanulási problémás gyerekkel foglalkoztam.A kivizsgálás menetét természetesen a specifikus tünetészlelés, anamnesztikus adatok, vizsgálati eredmények jelentik. A precíz kivizsgálás, adekvát kezelés, majd fejlesztés azonban nem minden esetben hozza a megszokott eredményeket. A kivizsgálás is több esetben társszakmák együttműködését igényli. Évek során a nem javuló esetekben ez az együttműködési platform kibővült. Az előadásban esetismertetéseken keresztül mutatom be, hogy a Szülők lelki folyamatainak segítése milyen mértékben befolyásolja , akár ugrásszerűen is a gyerek nyelvfejlődését, írás-olvasás folyamatait. Az előadás kifejezett hangsúlyt fektet a Szülőkkel foglalkozó társszakmákkal való szoros együttműködés fontosságára. Külön hangsúlyt kap a gyerek problémájának kommunikációja, és annak hatása a Szülőkre. Az előadás teljes mértékben a gyakorlat oldaláról mutatja be egyes esetek tényein keresztül azt a gyerekgyógyászatban alapvető tényt, mely szerint a gyermek a család patológiájának hordozója . Példát mutatunk érintett családoknak, illetve gyermekek fejlesztésével foglalkozóknak, hogy az előző mondat nem csak tankönyvi megfogalmazás. Példát mutatunk arra, hogy a szakmák átgondolt összefogásával mennyivel hatékonyabb eredményt lehet elérni a gyermekek egyes területen mutatkozó problémáinak fejlesztésében.

Dr. Hámori Eszter klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi docens

Értjük egymást? – A szülő-gyermek együttes konzultáció útjai és útvesztői
Az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban jelennek meg csecsemő- és kisgyermekkorban az alkalmazkodás különféle területeit érintő ún. regulációs problémák, súlyosabb esetben zavarok. Olyan viselkedéses tünetekről van szó, amelyeknek orvosilag kimutatható oka nincs, mégis a gyermeknél az evés (táplálás), alvás, megnyugtathatóság, az együttműködés, vagy a viselkedés szabályozása terén huzamosabb (több héttől néhány hónapig, akár évig tartó) nehézségek lépnek, vagy léptek fel. Ezeknek a területeknek a kapcsolati szemléletben történő vizsgálata különösen fontos olyan problémák esetén, ahol a szülők nehézségekkel küzdenek a gyermek együttműködése, játéka, táplálása, alvása, vagy megnyugtatása terén, illetve amikor aggódnak gyermekük készségei, képességei, és fejlődési üteme miatt. A kapcsolatdiagnosztika fókusza a gyermek együttműködési és szabályozási készségeinek és problémáinak, erősségeinek és gyenge pontjainak feltérképezésére irányul. Eközben a szülők megfigyelhetik, hogyan viselkedik gyermekük számára új helyzetekben, hogyan old meg különböző feladatokat, milyen egyéni stratégiái és megoldásmódjai vannak különféle szituációkban.

Szabó Irén klinikai szakpszichológus, szakpszichoterapeuta

A szülők a gyermekterápiákban, fejlesztésekben
A hagyományos gyermekterápiákban, fejlesztésekben a gyermekekkel való munkán van a fókusz. Pedig a gyermek egy rendszernek, elsősorban egy családi rendszernek a szerves része. Mivel a család egy érzelmi egység, egy lelki közösség is így elkerülhetetlen, hogy a gyermekek terápiájában a lelki működéssel is foglalkozzunk. Természetesen nemcsak a gyermek lelkével, hanem a szülők lelkével is. Mindazokkal ami összekapcsolja őket lelkileg és azzal is ami feszültségként jelenik meg, és nem kizárólag a neveléssel kapcsolatosan, hanem az életük bármelyik területét érintve. Mindkét szülőre szükség van a terápiákban, fejlesztésekben. Tehát ha a gyermek nehézségeit átmenetivé szeretnénk tenni, gyors hatékony terápiával, fejlesztéssel támogatva őt, mindenképpen tudatossá kell tenni a szülőknek az ő érzelmi viszonyulásukat is. A szülők tudatos támogatása következtében, illetve a szülők tudatos engedélyével képes csak a gyermek a saját fejlődési elakadásain túllendülni. Ez a legfontosabb eleme a terápiáknak és a fejlesztéseknek. Ez a behatás független a terápiás módszerektől. A szülőkkel végzett terápia nem konzultáció, sokszor nem elég az úgynevezett kísérő terápia. A szülőknek meg kell érteni – de elsősorban a szakembereknek -, hogy nekik is változni kell, ha a gyermek változásait elő szeretnék idézni, és a változásokat fenntartani is szeretnék.

Dr. Donauer Nándor neuropszichológus

Mit tehetünk, amikor egy pervazív állapotú taggal bővült a családunk?
– Hogyan kell élnünk, mit kell tennünk, hogy bírjuk az állandó vagy – néha – a kettős terhelést?
Az előadás elsősorban egy szemlélet váltást igyekszik elérni és egy olyan értelmezési keretet adni, aminek a segítségével talán könnyebben tudja azokat a hétköznapi gondokat, problémákat, látni, megoldani, a neurotipikus (NT) szülő vagy testvér, amivel a magas szinten funkcionáló Aspergeres (“Aspi”) családtag/ok állítják szembe. Amennyit az előadás keretei lehetővé tesznek, főbb pontokban végig vesszük, hogy a kapcsolat elején mitől és miért olyan hódítók ezek az embertársaink. Mik azok az apróbb jelek, amelyek jelzik, hogy kisebb-nagyobb Aspergeres homokszemek kezdenek behullani a gépezetbe, s amitől nemcsak az Aspis gyerek nevelése válik egyre nehezebbé, hanem már a párkapcsolat is egyre jobban csikorog. Egy pár kommunikációs szabályról és néhány konfliktus tisztázási technikáról is szó kerül majd. Mit kell tennünk, ha felnőtt partnerünkről is kiderül hogy a spektrum zavar valamilyen tartományában éli az életét mellettünk?

Kánya Kinga szociológus

A család erőforrásai – A szülők veszteség-feldolgozásának hatás
A eltérő fejlődésű gyerekek szülei a gyerekek diagnózisának súlyosságától vagy típusától függetlenül hasonló élethelyzetben vannak. Az előadás során annak a több éve tartó munkának a tapasztalatait összegzem, amelynek során sérült és eltérő fejlődésű gyerekek szüleinek az élethelyzetből adódó változások okán megélt veszteségek feldolgozásával foglalkozom önsegítő veszteségfeldolgozó és erőforrás csoportok valamint egyéni kísérés keretében. A veszteségek, gyász megélésére ebben az élethelyzetben a gyermek állapota, fejlesztésének prioritása okán nincs lehetőségük a szülőknek. A veszteségfeldolgozó csoportokat 2016-ban indítottuk el egy 2014-2015 között a sérült gyermeket nevelő szülők körében országosan végzett felmérés eredménye alapján . A felmérés kimutatta, hogy a szülők az élet minden területén komplex kihívásokkal szembesülnek és a saját belső feldolgozási folyamataikra, rekreációra nincs lehetőségük. A szülőkkel széles körben folytatott fókuszcsoportos beszélgetések pedig minden esetben a fel nem dolgozott, nem tudatosított veszteségek hosszú listáját rajzolták fel: A saját szülői kompetenciák elvesztése, a tervezett jövő elvesztése, a családdal való kapcsolat elvesztése, a korábbi szociális kapcsolatok megváltozása, az elfogadás hiánya, a saját élet feletti kontroll elvesztése, párkapcsolati veszteségek, partnerség, méltányosság hiánya az ellátórendszerben anyagi veszteségek, munkaerő-piaci veszteségek, stb… Mivel a veszteségek ebben az élethelyzetben újratermelődnek elengedhetetlen a további megküzdéshez, hogy az erőforrásokat tudatosítsák a résztvevők és visszaszerezzék azt a belső stabilitásukat, amely a megfogalmazott veszteségekből származik.

Hendrich Barbara  pár- és családterepeuta, TSMT terepeuta

Az ADHD hatása a családdinamikára és a gyermek személyiségfejlődésére
Az ADHD – más néven a figyelemhiányos/hiperaktív zavar az egyik leggyakoribb gyerekpszichiátriai kórkép, előfordulását 5% köré tehetjük. Bár az ADHD megismerése hatalmas változáson megy keresztül és az egyik leggyakrabban kutatott terület, még mindig kiemelkedő az elfogadás és a megértés hiánya nem csupán a szociális környezetben, de a családon belül is, holott tudjuk, hogy a korai szociális interakciók, a korábbi nevelési elvek meghatározóak a gyermek személyiségfejlődése szempontjából.

Dr. Schneider Júlia csecsemő-gyermekgyógyász szakorvos
Szabó Irén klinikai szakpszichológus, szakpszichoterapeuta

Amikor a test a lelket hívja – Gyermekgyógyász és pszichológus beszélgetése
Álláspontok és szakmákon átívelő megközelítések, amelyek a gyermekek viselkedésének megértését segítik. A testi tünetek mögött zajló lelki folyamatok felderítése a szülők, a gyermek és általuk  a családok gyógyulását hozza. A beszélgetés rámutat az orvosi és a pszichológiai megközelítés egyidejű fontosságára.

 

Molnárné Reményi Anna szülő

Amióta kék a szívünk
Egy család története, akik egy különleges kisfiút nevelnek – az édesanya avatja be a hallgatóságot a család útkeresésébe.

 

 

Blaha Nóra szülő

Sárikánk, a legkisebbünk lett a legnagyobb
Hogyan fedezte fel a család kislánya másságát, milyen kihívások álltak előttük a gyermek növekedésével – az édesanya osztja meg gondolatait.