A BHRG Szabadegyetem már 2020. október 16-18-án megrendezésre került online előadásait ismételjük kedvezményes áron. LINK

A konferencia a gyermeki fejlődést neurológiai szempontból elemzi, segítve ezzel a terapeuták, óvodapedagógusok, kisgyermeknevelők, védőnők, pszichológusok, gyógytornászok munkáját, hogy jobban észre vegyék, és pontosabban értelmezzék a rájuk bízott gyermekek viselkedését. Akik szívesen csatlakoznának a Szabadegyetemhez, az alábbi elérhetőségen tehetik meg: LINK

A szakma jeles képviselői mutatják be szakterületük legújabb elméleteit gyakorlatorientált szemléletben.

Dr. Jerney Judit – Budai Gyermekkórház: A gyermekkori epilepszia

A gyermekkori epilepsziák gyakoriság, megjelenési formák, előidéző okok, kimenetel és következmények, valamint társuló kórképek tekintetében eltérnek a felnőttkoritól. Az epilepszia tartós izgalmi állapot az agykéreg bizonyos területeiben és azok összeköttetés rendszerében, mely fokozott készséget teremt epilepsziás roham keletkezésére. Ez jól tükrözi az utóbbi idők szemléletváltását, miszerint epilepsziás hálózatokban, rendszer epilepsziákban gondolkodnak a szakemberek. A gyermekkori epilepszia fajtáit, okait és következményeit, valamint a tudományos kutatások legújabb eredményeit tárgyalja az előadás.

Dr. Cziniel Mónika – SE I. sz. Gyermekklinika: Rizikó újszülöttek utógondozása interdiszciplináris teamben

„Rizikó újszülöttek utógondozása” egészségügyi irányelv tervezet alapján készült ajánlások, mely az EFOP-1.9.5-VEKOP-16-2016-00001 „A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése” kiemelt projekt keretében íródott egy munkacsoport szakmai szempontjait magában foglalva. Az előadásban részletesen kifejtésre kerül a gyermekneurológus szerepe a rizikó újszülöttek, koraszülöttek utógondozásában, az alarmírozó neurológiai tünetek (pl. tónuseloszlási zavarok, aszimmetria, éberségi szint kóros állapotai, mozgászavarok, csökkent reakciókészség, stb.), a fejlődést támogató gondoskodás, a Kenguru módszer, valamint a pszichomotoros fejlődést befolyásoló egyéb tényezők.

Prof. Dr. Berényi Marianne – Szt. Margit Kórház: Fejlődésneurológia és neuroterápia

A terhesség alatt, szülés közben, közvetlenül születést követően bekövetkező hatások befolyásolhatják az idegrendszer fejlődését. Az agy szerkezeti és működési állapotának felmérése, a diagnózis felállítása, a prognózis és a szükséges therapia meghatározása felelősségteljes orvosi feladat. A korai fejlődésneurológiai vizsgálatok magukba foglalják a figyelem, az értelem és a mozgás fejlődésének egymással összefüggő folyamatát. Amennyiben a fejlődés veszélyeztetettnek látszik, akkor ennek a prognózisnak alapján egyéni kezelést, neurotherapiát kell kezdeni. A folyamatot elemzi az előadás.

Dr. Madarassy – Szücs Anna – Vadaskert Alapítvány: Az ADHD a gyermekpszichiátria tükrében

Az ADHD megközelítése jelentősen módosult az elmúlt évtizedek során. Míg a 60-as években a túlmozgásos tünetekre fókuszáltan még hiperkinetikus zavarként aposztrofálták, a 80-as évektől már egységesen figyelemzavaros- hiperaktivitásként azonosították. Altípusainak elkülönítésére a 90-es évektől került egyre nagyobb fókusz, a megjelenő hasonlóságok és különbségek mentén napjainkban kifejezett tudományos figyelem irányul a tünetek hátterében azonosítható neurokognitív sajátosságokra is. A klasszikus ellátási lehetőségek (viselkedésterápia, gyógyszeres terápia) mellett kiemelten fontos lehet az ADHD rendszerszemléletű megközelítése is. Mivel biztosan tudjuk, hogy az ADHD nem nevelési problémából fakad, elsődleges a szülők és a környezet edukációja, támogatása, az idegrendszeri működési sajátosságok megértésének elősegítése, mely a valódi elfogadás kulcsát jelenthetik a közvetlen környezetben, baráti, iskolai kapcsolatokban.

Dr. Gyarmathy Éva – Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet: Mozgásfejlesztés a részképességek és a beszéd fejlődésében

A 21. századi felgyorsult technikai fejlődéshez hatalmas társadalmi-kulturális fejlődés társul, amely a 14. századi szemléletre épült 19. századi oktatást nem tűri. A külső hatásokra másoknál érzékenyebb gyerekeknek az idegrendszer fejlődését az átlagosnál erősebben befolyásolják a környezeti változások. Diagnózisok helyett a fejlődési lehetőségeiknek megfelelő, mozgásra, tevékenységre épülő fejlődési/tanulási környezetet kell biztosítani. A kognitív fejlődési és ezen belül a beszédfejlődési zavarok sikeres terápiái a mozgásra épülnek, ami önmagában is jelzi a hiányterületet. A zavarok megelőzése és a gyerekek egészséges testi és szellemi fejlődése érdekében a mozgásfejlesztést a mindennapok részévé kell tenni, amellett, hogy a célzott terápiákat a megelőzésben sokkal szélesebb körben kell alkalmazni.

Dr. Donauer Nándor – Budai Gyermekkórház: Az alvás(hiány közép- és hosszútávú emlékezeti hatásai, valamint a többi kognitív (emotív) működés összefüggései a legújabb kutatások fényében

Az eddig is közismert, de a legújabb idegélettani kutatások fényében egyértelműen bizonyított, a kellő napszaki időperiódusban és időben eltöltött nyugodt alvás meghatározó fontossága a tanulás, a tanulási képesség (új ismeretek elsajátítása), a megjegyzőképesség, annak kapacitása és sebessége szempontjából. Az előadás rávilágít az alvás jelentőségére; kifejti a beszéd hatását az emlékezeti tár működésére, valamint az emlékezet egy fajtájának (jövőre vonatkozó cselekvési szándék megőrzése, vagyis prospektív emlékezet) megjelenési formáit és nehézségeit a mindennapi élet során – praktikus tanácsokkal és elgondolkodtató tényekkel gazdagítva.

Fenyősi Fanni – BHRG Alapítvány: A TSMT terápia neurológiai vonatkozása

A Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT) módszerek a szenzoros integrációt célzó terápiák csoportjába tartozó regressziós szemléletű mozgásfejlesztő eljárások. A szenzoros integrációs terápiák a szenzoros integráció fogalmát említik gyakorlatuk alapjaiként, egy fogalomét, mely az idegtudományok területéről származik; az egyén környezeti ingereket szervező képességét jelenti az idegrendszer által. Amennyiben a folyamat optimálisan zajlik, a különböző érzékelési területek vonatkozásában az egyén a környezetből és saját testéből származó információkat megfelelő módon értelmezi és reagál rájuk, adaptív válaszok jönnek létre. Amennyiben a működésben eltérés mutatkozik, az egyénnek – neuroszenzomotoros szemléletű vizsgálatra, és esetlegesen – terápiás megsegítésre lehet szüksége. A TSMT terápia eszköze a motoros tevékenység, mely kihasználja a vesztibuláris rendszer sajátosságait, kapcsolatát más idegrendszeri területekkel, ezáltal hatását a rendszer működésének egészére (pl. mozgásszabályozás, gondolkodás, memória, térbeli tájékozódás, figyelmi- és kontrollfunkciók, stb.).

Dr. Tóth Edit – Dr. Bugyi István Kórház: A mikrobiom és a bél-agy tengely

A velünk élő microbiomnak több, mint 80 %-a a belekben található, ezen belül is elsősorban a vastagbélben. A bél nyálkahártya felszínén vékony filmréteget alkotnak. Elsődleges szerepük van a táplálékok emésztésének segítésében, a szervezet vitamin ellátásában, a bél nyálkahártya sejtek egészséges anyagcseréjében, a szervezet méregtelenítésében. Ezen felül az általuk termelt kémiai anyagok a bél-agy tengelyen keresztül alapvetően befolyásolják a központi idegrendszer működését.


Az igazolás pedagógusok részére 8 pont értékű, a TSMT/HRG terapeuták frissítési rendszerében 8 órának számít.

A szabadegyetemi ”részvételről” – egy online kérdéssor kitöltését követően – részvételi igazolást állítunk ki, melyet e-mailben küldünk meg. (A kérdéseket az előadások hozzáférésével küldjük.)
A kérdések megválaszolásának határideje: 2021. január 24.

A rendezvény részvételi díja: 10 000 Ft


Szeretettel várjuk a Szabadegyetemünkön.

BHRG Szabadegyetem