Dávidot akkor vittük el Eszti nénihez először egy komplex felmérésre, amikor elmúlt 3 éves. Aggasztónak találtuk, hogy rengeteget ment lábujjhegyen, illetve rendkívül izgága volt, figyelmét nehezen tudtuk pár percnél tovább lekötni.

A felmérés után megkaptuk az első feladatsort, amit egyénileg, otthon végeztünk. Hetente 4-szer, 5-ször megcsináltuk, annak ellenére, hogy 3-4 volt a javaslat. Annyira szerette a kisfiunk, hogy nehezen tudunk vele megalkudni, hogy egy-egy nap tartsunk pihenőt. Olyannyira volt rá jó hatással, hogy – szkeptikusabb férjemmel- ámulva figyeltük a pozitív változást már az első hét után. Sokkal összeszedettebb, koncentráltabb, higgadtabb lett.

4 hetente jártunk Eszti nénihez, 8 hetente kaptunk új feladatsort. 4-5 hónapig tartott az otthoni lelkesedés. Közben annyira megszerette Dávid Eszti nénit, hogy innentől kezdve hetente kétszer eljártunk hozzá, ő csinálta vele végig a tornát, amit kivétel nélkül minden egyes alkalommal nagyon várt, és élvezett. Számomra pedig elmondhatatlanul jó érzés volt azt látni, hogy valaki ilyen szeretettel és türelemmel viszonyul az én kis örökmozgómhoz.

Ha jött egy-egy olyan hét, amikor ki kellett hagynunk az “Eszter-tornát”, akkor egyből éreztük Dávidon a hiányát.

Kicsivel több, mint 1 év után jutott el odáig Dávid, hogy már van olyan összeszedett, hogy csoportos órára tud járni. Ezt is nagyon szereti, minden tornára lelkesen, vidáman indul, és boldogan jön ki a teremből a végén.

És ami még rendkívül meghatározó volt számára, az a nyári egyhetes TSMT tábor. Imádta minden egyes napját, és azóta sem telik el hét, hogy ne emlegetne fel egy-egy ottani élményt.

Szóval nekünk életünk részéve vált, mert látjuk és érezzük, hogy rendkívül jó hatással van Dávidra a torna, és mindeközben ő nagyon szereti csinálni, és mindannyian igazán megszerettük Eszti nénit.

Eszter fejlesztőpedagógusa: Kattra Eszter
2020. december 8.

Dávid
Dávid