Csak napi egy mese, de óriási befektetés

A TSMT Fejlesztő Központ szakemberei mesélnek



Fanni néni mesél (Fenyősi Fanni terapeuta) – Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok
Napjainkban egyre több olyan kutatással lehet találkozni, amely a gyermekek szövegértési nehézségével  foglalkozik. Tovább… 


Eszti néni mesél (Farkas Eszter TSMT terapeuta) – A Graffaló
A gyermek fejlődő agya igényli az egyre bonyolultabban szerveződő történeteket, ugyanis a történetekre éhező tudat nem tud meglenni mesék nélkül. A történetekben való gondolkodás hozzátartozik az emberi kultúrához, s magához az emberi fajhoz. Mindarra, amit történeteken keresztül tanulunk meg vagy élünk át, sokkal jobban emlékszünk, mint azokra a tudáselemekre, amelyeket megtanultunk, vagy amelyeket a fejünkbe vertek.

 



Eszti néni mesél (Bartha Eszter TSMT terapeuta) – Marék Veronika: Pukkancs anyó
A mese segít a lelki egyensúly megteremtésében, megtartásában pontosan azáltal, hogy nevén nevezi és kifejezi azokat az érzelmeket, amelyek fontosak a fejlődésünk folyamatában. Komolyan veszi a sikertelenségtől, kudarctól, haláltól és a megpróbáltatásoktól való félelmünket, és azt is, hogy fontos számunkra a szeretet, a kötődés, az, hogy valahova, valakihez tartozzunk.

 


Roli bácsi mesél (Richter Roland TSMT terapeuta) – Gévai Csilla: Szabad ég alatt
A mesében a személyiségfejlődés különböző állomásai jelennek meg, a próbatételek valójában életpróbákról, életfeladatokról szólnak. Szimbolikus formában fellelhetők benne a lelkünkben felmerülő konfliktusok is, az irigység, a féltékenység megzabolázásának módozatai, az életkori krízisek, a szülőkről való leválás, a párválasztás próbatételei, a férfi-nő kapcsolat megpróbáltatásai.

 


Vera néni mesél (Drimál Veronika mentálhigiénés szakember) – Lázár Ervin:Maminti, a kicsi zöld tündér
A mesehős, akivel a gyermek azonosul, és aki példaképpé válhat számára, abból adódik, hogy pont azokat a problémákat tudja megoldani, amelyekkel a gyermek is küzd, ezáltal mintát ad az érzelmi fejlődésre is. A mesehősöktől is megtanulhatjuk, hogy a fejlődés nem egy gyors és egyenletes folyamat, hogy teljes odafigyeléssel könnyebben célhoz érhetünk, mint a türelmetlen kapkodással.

 


Ági néni mesél (Juhászné Székely Ágnes TSMT terapeuta) – Megérkezik Tündérbogyó
A mese nem racionális módon készít fel a felnőtt létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon. Nem egy problémamentes élet ígéretét kapjuk meg bennük, hanem annak reményét, hogy még a legkisebbek, a legesendőbbek is boldogulnak, hogyha adottságaikat és lehetőségeiket mozgósítják, ha nem hátrálnak meg az akadályok, megpróbáltatások elől. Hogyha a gyermek gyakran hallgat egy mesét, akkor a rossz veresége csökkenti a tudattalan félelmeit.

 


Orsi néni mesél (Abai Orsolya TSMT terapeuta) – Játszunk anyukásdit!
A mesehallgatás során a bal agyféltekében dolgozzuk fel a történet verbális tartalmát, a jobb agyféltekében pedig a mélyebb jelentéseket, a metaforákat, a hang érzelmi színezetét, arckifejezéseket. Így a történethallgatás során a két agyfélteke működése nyújtja a teljes átélést, mivel egyszerre lépnek működésbe az intellektuális és érzelmi funkciók. A külső képek helyett a belső képek kerülnek előtérbe, miközben a viselkedés is megváltozik: csökkennek például a feszültségek és a szorongások, növekszik az életerő és az életkedv. (Stallings, F.1988)

 

Csöndes Evelin
Evelin néni mesél (Csalók Evelin TSMT terapeuta) – Lilla és Tündérbogyó
A mesék közvetlen és közvetett módon fejleszthetik az értő olvasást, tágabb értelemben az olvasóvá válást.

 

 

Kattra Eszter
Eszti néni mesél (Kattra Eszter TSMT terapeuta) – Tündérbogyós mesékből: Cinci és a homokvár
Érdemes odafigyelni arra, hogy ne fűzzünk külön magyarázatot vagy értelmezést a mesékhez, hiszen azzal elvesszük a varázserejét, vagyis azt a szimbolikus, rejtett jelentést, amely a mélyben fejtené ki a hatását. Ha a gyermek megkérdi, hogy mit jelent a mese, akkor fordítsuk vissza a kérdést, megkérdezhetjük, hogy szerinte mit jelent.

 


Eszti néni mesél (Farkas Eszter TSMT terapeuta) – A zsúfolt házikó
A főhős mintáján keresztül azt is megtapasztalhatjuk, hogyan kezelhetjük frusztrációnkat, hogy mit jelent a fejlődésünk útján az önfegyelem és az altruizmus.

 

 

Herdics Kata
Kata néni mesél (Herdics-Horváth Kata TSMT terapeuta) Boszorkány cica) 1. rész, 2. rész, 3. rész  4. rész
“A későbbi értő olvasáshoz való viszonyt már egész kiskorban befolyásolhatjuk a szokásainkkal, hiszen már az egészen kicsi, majd az óvodás korú gyermek könyvekhez való viszonyára hat a szülői minta, szokások” Farkas Eszter

 



B. Eszti néni mesél (Bartha Eszter TSMT terapeauta) – Harcos Bálint: Barbó a sörényfodrász

“Az iskolában előnnyel indulnak azok a gyermekek, akiknek otthon rendszeresen meséltek, akiknek jó élmények kapcsolódnak a mese, könyvek világához, akiknek életébe szüleik ilyen módon is bevonódnak.” Farkas Eszter tanulmányából részlet

 


Zsófi néni mesél (Mohos Zsófia TSMT terapeauta) – Mesél az erdő
A könyvekkel való ismerkedést a gyermek életkorához, fejlettségéhez kell szabnunk, indítva a képeskönyvek nézegetésétől a nagy betűs, sok képet tartalmazó történetekkel, folytatva az egyre kevesebb, vagy csak fekete-fehér képet tartalmazó mesén át, a csupán szöveget tartalmazó írásokig.(Farkas Eszter tanulmányából részlet)

 


Eszti néni mesél (Farkas Eszter TSMT terapeuta) A graffalókölykök

“Nagyon fontos, hogy kicsi kortól kezdve alakítsuk ki és védjük napirendünkben azt az időt, amikor mesélünk a gyermekünknek.” (Farkas Eszter tanulmányából részlet)

 


Eszti néni mesél (Farkas EszterTSMT terapeuta) – A medve és a macska

“Akiknek sokat mesélnek, azoknak később sokkal könnyebb dolguk lesz a tanulással. Aki jól el tudja képzelni amit hall, annak könnyebb lesz a tanulás, már órán több „ragad rá”, otthon kevesebb időt kell a tanulással töltenie.”(Farkas Eszter tanulmányából részlet)

 

“A kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.” Kádár Annamária

 

Kattra Eszter

Boldizsár Ildikó: Mesék az élet csodáiról – Világszép Nádszál kisasszony (magyar népmese)

Boldizsár Ildikó  népmesekincsestárból azokat a meséket gyűjti, amelyekben a teremtett világ szépsége megmutatkozik, és az ember ennek örülni tud, érzi a felelősségét.

 

Kattra Eszter
Eszti néni mesél (Kattra Eszter TSMT Terapeuta)
Kádár Annamária: Lilla és Tündérbogyó – Szívemben születtél

“A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben.” Kádár Annamária

 

 

 

 

 

Csak napi egy mese, de óriási befektetés
Napjainkban egyre több olyan kutatással lehet találkozni, amely a gyermekek szövegértési nehézségével foglalkozik. Az iskolások szövegértő olvasása nemzetközi összehasonlításban a középmezőnybe tartozik, elmarad az OECD országok átlagától (PISA 2018).
Gyermekeink jelentős része – különösen azok, akiknek van nagyobb testvére – természetes módon nő bele mind a szóbeli, mind az írásos környezetbe, vagyis jóval az iskolába kerülés előtt találkozik könyvekkel, a betűk világával, az írásbeliséggel. A későbbi értő olvasáshoz való viszonyt már egész kiskorban befolyásolhatjuk a szokásainkkal, hiszen már az egészen kicsi, majd az óvodás korú gyermek könyvekhez való viszonyára hat a szülői minta, szokások (olvasnak-e a szülők rendszeresen, járnak-e a gyermekkel könyvtárba, olvasnak-e neki mesét).
A sok vizuális inger azonban nehezíti ezt a folyamatot. A készen kapott kép, a mozgás nagyon erős inger, ami lustává teszi és megfosztja őket attól, hogy saját fantáziájuk segítségével maguk képzeljék el a történetet, alkossák meg a képzeletükben a mese képi világát. Pedig tudjuk, hogy a későbbiekben ez lesz az értő olvasás, a kreatív, alkotó gondolkodás és a tanulás alapja, hogy ne csak értelmezés nélkül kelljen magolni a leckét. Az iskolában előnnyel indulnak azok a gyermekek, akiknek otthon rendszeresen meséltek, akiknek jó élmények kapcsolódnak a mese, könyvek világához, akiknek életébe szüleik ilyen módon is bevonódnak. A könyvekkel való ismerkedést a gyermek életkorához, fejlettségéhez kell szabnunk, indítva a képeskönyvek nézegetésétől a nagy betűs, sok képet tartalmazó történetekkel, folytatva az egyre kevesebb, vagy csak fekete-fehér képet tartalmazó  mesén át, a csupán szöveget tartalmazó írásokig.
Nagyon fontos, hogy kicsi kortól kezdve alakítsuk ki és védjük napirendünkben azt az időt, amikor mesélünk a gyermekünknek.
Akiknek sokat mesélnek, azoknak később sokkal könnyebb dolguk lesz a tanulással. Aki jól el  tudja képzelni amit hall, annak könnyebb lesz a tanulás, már órán több „ragad rá”, otthon kevesebb időt kell a tanulással töltenie. Aki sokat és jól, értően olvas, annak energiáját, figyelmét nem az olvasás technikája köti le, hanem a tartalom és gyorsabban megy az olvasottak értelmezése, ezáltal hatékonyabb lesz a tanulással töltött idő.
Most csak napi egy mese, de ez óriási befektetés a gyermekünk számára.
Farkas Eszter TSMT-mentor  BHRG Alapítvány

Részvételi díj: 10 000 Ft
TOVÁBB