BeszélŐ?

online képzés

Dr. Schneider Júlia

2022. január 20-23. /rögzített előadások/
+ január 24.  /élő online konzultáció/

Dr. Schneider Júlia
online továbbképzése



Az online képzés részei: 
- 5 x 45 perc időtartamú előadás, mely online tekinthető meg egyéni időbeosztás szerint 2022. január 20-23-ig folyamatosan,


- 60 perc online élő konzultáció Dr. Schneider Júliával: kérdésekre adott válaszok: 2022. január 24. 18-19 óráig. 
A kérdéseket ​2022. január 24-én 12 óráig várjuk a bhrgkonferencia@gmail.com e-mail címen.

Technikai feltételek: 
a képzés anyaga a BHRG Alapítvány Youtube csatornáján lesz elérhető 2022. január 20. /csütörtök/ 8 órától – január 23. /vasárnap/ 24 óráig folyamatosan. Az előadások megtekintéséhez szükség van egy Gmail címre.

Részvételi díj: 35 000 Ft 

Pontérték pedagógusoknak: 5 pont
A részvételi igazolás kiállításának feltétele az előadások anyagára épülő rövid teszt visszaküldése 2022. február 1-ig.
Szervező: BHRG Alapítvány
E-mail: ​bhrgkonferencia@gmail.com
Számlaszám: 16200010-10042607
IBAN: HU54 1620 0010 1004 2607 0000 0000 

Jelentkezés

Általános Szerződési Feltételek

Adatvédelmi Tájékoztató

Akinek jól fejlődő, könnyen kommunikáló gyermeke van, természetesnek veszi, hogy a beszéd fejlődik: a csecsemő gügyög, gagyog, szókezdeményeket, majd szavakat használ és ügyesen alkalmazza ezeket a mindennapokban.A beszéd megkésett indulásának és eltérő fejlődésének problémaköre interdiszciplináris terület, sok szakember közös felelőssége és lehetősége megtalálni az okot, illetve segíteni az érintett gyermeket. 

Az előadás több, mint három évtizedes tapasztalatot foglal össze, melyben a cél, hogy esetbemutatásokon keresztül megértsük a mozgás-hallás-beszéd összefüggéseit, a gyerekek „beszéd-viselkedését”, a beszéd megértésének a beszéd megjelenése előtti sajátosságait, a vizsgálati lehetőségeket.  Körbejárjuk, hogy a nem beszélő, de beszédet értő gyermeknek hogy lehet mégis halláseltérése, miként lehet a negatív halláslelet mellett is igaz a megfigyelésünk, hogy a gyerek hallásával probléma lehet. Szó lesz arról, hogy az allergiák, táplálék intoleranciák hogyan okozhatják  a beszédfejlődés késését. Választ kapunk arra, hogy miért reagálnak egyes gyerekek nehezebben a beszédindító terápiákra és hogyan segíthetjük őket. További mindennapi tapasztalatokon nyugvó helyzeteket elemzünk: Vajon miért automatizálódik nehezebben egyes gyerekeknek hangképzése a spontán beszédben? Miért mérnek az óvodában egyre több gyereknél beszédészlelés-beszédmegértés zavart?  Milyen kompenzáló mechanizmusokat használnak a gyermekek, és hogyan ismerhetjük fel ezeket.  Példákon keresztül mutatom be, hogyan és mit kérdezzünk; melyek a figyelemfelhívó jelek; mit kell figyelnie az egyes terület szakembereinek. 

Szeretettel ajánlom a képzést mozgásterapeutáknak, korai fejlesztőknek, óvónőknek, védőnőknek, kisgyermeknevelőnek, pszichológusoknak, gyógypedagógusoknak, fejlesztő pedagógusoknak, gyógytornászoknak és minden további érdeklődőnek.



BeszélŐ online konferencia plakát

Dr. Schneider Júlia bemutatkozása

Kattintson a bemutatkozás elolvasásához a kék sávra.

1988-ban végeztem a Pécsi Orvostudományi Egyetemen; 1992-ben szakvizsgáztam csecsemő- és  gyermekgyógyászatból.Szakmai utam során először a szülési sérülésekkel foglalkoztam, majd a beszédfejlődés, az anyanyelv elsajátítás, az olvasás, írás elsajátítása, a tanulási folyamat érdekelt. 1992-től foglalkozom megkésett beszédfejlődésű, tanulási nehézséggel vagy mozgásfejlődésben való elmaradásokkal küszködő gyermekekkel. Sok diszciplina kutatási eredményeit követem, melyek kapcsolatba hozhatók a gyermeki idegrendszer fejlődésével, különösen a mozgás- és anyanyelvfejlődéssel. A mozgás-hallás-beszéd területén figyelem azokat az összefüggéseket is, melyet a keleti orvoslás, vagy alternatív medicinába sorolt diagnosztikus vagy terápiás eljárások tártak fel. Kifejezett figyelmet fordítok a biomechanikai összefüggésekre, a microbiommal kapcsolatos eredményekre. Kezdettől sok kapcsolatom volt – és a mai napig intenzíven tart – különböző mozgásterápiákkal foglalkozó alapítványokkal.  Az évek során ezek a kapcsolatok egyre szorosabbá váltak, kölcsönösen átadtuk egymásnak a tapasztalatokat, megfigyeléseket. Oktatóként segítem munkájukat a terapeuta képzéseikben. Az anyanyelvfejlődéssel szorosabb kapcsolatba Gósy Mária professszor asszony beszédpercepció diagnosztikai képzésén kerültem. A kötődés nagyon szorossá vált, 1995 óta több ezer gyereket vizsgáltam, és fejlesztettem. Óriási tapasztalat gyűlt össze a kórtörténeteik, az iskolai életükkel kapcsolatos kudarcaik és sikereik megismerése által. Láttam füzeteiket, hallottam, hogyan olvasnak, vizsgáltam hallásukat, teszteltem beszédfeldolgozási folyamataikat. Láttam, hogy mitől szoronganak, elmondták álmaikat, félelmeiket.Lehetőségem volt átolvasni a magukkal hozott vizsgálatokat, véleményeket, így egyre jobban beleláttam a pedagógiai diagnosztikába, egyre jobban értettem, mire van szükségük a pedagógia területén dolgozóknak, mi az, ami hiányzik a képzésükből, mi az, ami kívül esik kompetenciájukon, mi az, amiben közös gondolkodásra van szükség. Egyre jobban értettem, hogy mit is várnak az orvosi diagnosztikától. Az érzékelés-észlelés szoros, ám mégis szétválasztandó folyamatainak vizsgálata egyre nagyobb jelentőséggel bírt. Fokozatosan egyértelművé vált, mi lehet a gátja egyes esetekben a különböző fejlesztések hatékonyságának. Számos iskolában, konferencián tartottam előadást pedagógusoknak, logopédusoknak, hívtak pedagógiai szakszolgálatok szakmai napjára, logopédiai napok szakmai programjára, tanítók konferenciájára, helyi-, regionális-, országos rendezvényekre itthon és Szlovákiában is. Részt vettem az országos hatáskörű “Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem cselekvési tervének” kidolgozásában.  A vizsgált gyerekek szülein kívül több ezer szülővel találkoztam szülőknek szóló előadásokon iskolákban, óvodákban, vagy egy-egy település által rendezett rendezvényen.Az online workshop olyan törekvés, amelyben szakemberekkel, érdeklődőkkel osztom meg mind az elméleti, mind a gyakorlati tapasztalataimat. Közzé teszem azt a tudást, amivel az érdeklődők el tudnak igazodni a diagnosztika útvesztőiben és a terápiák sokaságában.Küldetésemmé vált, hogy felhívjam a figyelmet mindazokra a tényezőkre, melyek nehezítik a gyermekek anyanyelv elsajátítását, valamint az írás és az olvasás sikerességét.  Célom, hogy felhívjam a figyelmet azokra a globálisan megjelenő újabb és újabb nehezítő körülményekre, melyekhez a felnövekvő generációk idegrendszerének alkalmazkodnia kell.