ISKOLAKÉSZÜLTSÉG
Az iskolakészültség fizikai és pszichés alkalmasságot jelent arra, hogy a játékos óvodai évek után elkezdje az általános iskolai tanulmányait. Az iskolakészültség nem egyenlő az okossággal és az ügyességgel, és a gyermek 6 éves korára nem válik automatikusan iskolaéretté.Az esetek többségében az iskolai foglalkozásokra való alkalmatlanság nem az értelmi képességek hiányát jelenti, hanem azt, hogy a szigorú szabályokhoz való alkalmazkodásnak még nem jött el az ideje. Természetesen az általános alkalmazkodási követelmények mellett az iskolába kerülő gyermekektől bizonyos értelmi képességet is elvárnak. Bármily szigorúnak is tűnnek az aggódó szülő szemében e követelmények, az ép értelmű gyerekek általában könnyedén teljesítik ezeket, sőt, a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek értelmi fejlettségüket tekintve előbb válnak iskolaéretté, mint viselkedésükben. Többségük aránylag kevés zökkenővel beszokik az iskolába, ugyanis az iskolához szükséges képességeket nem kell külön tanítani azok a fejlődés során maguktól megjelennek.Mindezek ellenére ebben az életkorban még nagyok az egyéni eltérések. Nem ritka az olyan gyerek, akinek számára a betűk felismerése már nem kihívás, mások inkább a számok világa iránt érdeklődnek, de az sem jelent semmiféle lemaradást, ha a betűkkel, számokkal még nem barátkozott meg. Néhány általános szempont alapján magunk is viszonylag megbízható képet kaphatunk gyermekünk iskolaérettségéről:
Kedves Szülők!
Az iskolára való felkészültség nagyon fontos, hiszen az ottani elvárások csak akkor teljesíthetők jól, ha nem kell extra figyelmet fordítani alapdolgokra (pl. egy helyben ülésre, látásra, hallásra, beszédre, ügyes mozgásra, jó ceruzafogásra, csendben maradásra, osztályba való beilleszkedésre, stb.), hanem azok „csak úgy maguktól” jól működnek. Ezek a képességek természetesen a korábbi tapasztalatok, megélések során raktározódnak el, és épülnek rendszerré. Ami mindennek fontos alapját képezi: a látás és hallás épsége, melyet szakorvos állapít meg.
Ezúton szeretnénk megosztani önökkel azokat a jellemzőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy gyermekünk felkészült legyen az iskolai kihívásokra.
Az iskolakészültség alkalmassági tényezői
Testi fejlettség/fiziológiás jellemzők, motoros képességek
Teste megnyúlik, elkezdi váltani fogait, általános, jó erőnlét jellemzi az iskolatáska cipeléséhez (kb. 120-130 cm, 20-22kg)
Mozgásait készségszinten jól rendezi, de uralkodik mozgásvágyán, ha a helyzet /pl. ülésben feladatvégzés/ úgy kívánja
Szem-kéz koordinációja képessé teszi a finommozgások ügyes kivitelezésére
Ceruzafogása 3 ujjas, mindig ugyanazt a kezét használja a grafomotoros feladatai alkalmával (kialakult a jobb- vagy balkezesség)
Képes az utánzásra
Kognitív képességek
Emlékezetének terjedelme képessé teszi verstanulásra, mese visszamondására
20-25 percig képes figyelni, képes figyelmét átvinni, megosztani is; ha megszólítják, nem esik ki a tevékenységéből, képes visszaválaszolni neki
Felismer összefüggéseket (ok-okozat), azonosságot-különbözőséget, részekből tud az egészre következtetni (kerék, pedál, kormány – bicikli), és egésznek meg tudja mondani a részeit
Biztos mennyiségfogalommal rendelkezik, halmazműveleteket 10-es számkörön belül végez
Képes az alak-háttér megkülönböztetésére, rész-egész viszonyainak felismerésére, alak-forma-szín-nagyságállandóság meglátására
Tud képről mesélni
Nagy biztonsággal tájékozódik saját testén, a téri irányokat (fent-lent, bal-jobb) felismeri
Ismeri a birtokos jelzőket, viszonyszavakat (-on, -en, -ön, -ra, -re, stb.), relációkat
Nyelvi képességek
Beszédhallása megfelelő, beszéde tiszta
Érthetően, folyamatosan beszél, kommunikál
Használja a szófajokat, mondatszerkezeteket, mondatfajtákat, hangsúlyozni is képes
Választékosan fejezi ki magát, mondanivalóját késleltetni képes
Szociális képességek
Várja az iskolát, kérdezgeti szülőjét róla, játékaival „iskolást” játszik
Vágyait, gondolatait, cselekedeteit képes késleltetni (érzelmi-akarati érettség)
Rábízott feladatokat elvégzi, általában be is fejezi azokat (munkaérettség)
Képes kapcsolatot teremteni kortársaival, szükség szerint együtt is érez velük
Szabálykövető, sőt erre fel is hívja mások figyelmét
Kudarctűrése szélsőségektől mentes
Kellő önbizalommal rendelkezik, önértékelése formálódik
Az alapvető közösségi szokásokat ismeri, betartja (köszön, udvarias, higiéniát betartja)
Általános ismeretek
Elegendő ismerettel rendelkezik önmagáról, környezetéről (tudja a családtagjai nevét, szülei foglalkozását, lakcímüket, óvodája nevét, felismeri a napszakokat, elmondja a hét napjait, az évszakokat)
Gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait, jól tájékozódik a lakókörnyezetében
Tiszteli a növény-és állatvilágot, azokat gondozza, védelmezi
Felismeri az időjárás és öltözködés összefüggéseit, képes önállóan öltözködni, tisztálkodni és étkezni
A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült. Amennyiben kérdése van bizonyos képességekkel kapcsolatban, vagy bizonytalan azok jól működését illetően, szívesen segítünk a válaszok megtalálásában.A listát összeállította: Hédi Marietta és Németh Zsuzsanna (TSMT Fejlesztő Központ)
